Az állattartással nem rendelkező szántóföldi gazdaságokban tápanyagigényes növények, például kukorica termesztése során nitrogénhiány léphet fel. Ez termésveszteséghez és gyomfertőzéshez vezethet.
Megoldás
A nagy nitrogénigényű növények vetésforgóban történő termesztése előtt téli borsó zöldtrágyát használjon.
Leírás
A téli borsó tavaszi szántása 100 kg nitrogént biztosít az utónövénynek és növeli a termést. A kultúrnövény jobb fejlődése a gyomirtás javulását is eredményezi.
Lehetséges hátrányok a termesztési költségek és a vetésforgóban a borsó fő növényként történő termesztésének korlátozásai.
A zöldtrágya helyzete a vetésforgóban
• Késői termések, például burgonya, napvirágok és szántóföldi zöldségek után. Szemek után zöldtrágyázás a gyökérgyomok elleni ismételt tarlókezelés után lehetséges.
• Lehetséges utónövények a kukorica, a burgonya vagy a nitrogént igénylő szántóföldi zöldségek (pl. spenót). Nem hüvelyesek.
• Ugyanazon a táblán a borsótrágyázást legkorábban 6 év után lehet megismételni. Ebben az időszakban a borsót nem szabad fő növényként termeszteni.
Téli mezei borsó termesztése
• Talajtömörödés esetén elsődleges talajművelést kell végezni. Magágy előkészítés forgóboronával vagy fogas rotorral.
• Ideális vetési időszak: október elejétől november közepéig. Vetésmélység: 3-5 cm.
• Vetőmag mennyisége: Szeptember vége/október eleje: kb. 1,5 kg/a (100 mag/m2), október közepétől-végéig: 2 kg/a, fagyos vetés télen: max. 4 kg/a
Talajtakarás
• A borsót ne keverjük túl korán, mert a borsó nitrogén rögzítése csak áprilisban kezdődik meg.
• Ideális esetben az elülső végére szerelt mulcsozóval használja, hogy biztosítsa az összes szár felaprítását.
• 1-3 nap elteltével a talajfelszínbe (10 cm mélyen) keverjük be a beszáradt zöldanyagot – könnyű és közepes talajokon tárcsás boronával vagy lapos kultivátorral, nehéz, sima talajon sovány ekével.
• A kukorica vetés nélküli termesztése során a borsót a májusi virágzás után préselje össze egy hengerrel, és hagyja megszáradni.
Óvintézkedések
• Napraforgó, len és köles előtt kevésbé alkalmas a zöldtrágyázás, mivel nem igényelnek annyi nitrogént, és az őszi borsóból hektáronként több mint 60 kg nitrogént veszíthetnek.
• A vetőmag mennyisége a mezei borsó ezer magjának tömegétől függően változhat.
• A kukorica előtt a szántóföldi borsónak gyakran nincs elég ideje a megfelelő fejlődésre.
• A sárgarépa termesztése mezei borsós zöldtrágya után nem javasolt a korompenész (Chalara) terjedésének fokozott veszélye miatt, és a sárgarépa nem tudja maradéktalanul hasznosítani a rendelkezésre álló nitrogént.
A hozzászólási funkció használatához regisztrálnia kell a "Disqus" harmadik fél szolgáltatójánál.
Ha aktiválja ezt a funkciót, a böngészője közvetlen kapcsolatot létesít a harmadik fél szolgáltató szervereivel. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az aktiválást követően az adatok továbbításra kerülnek a harmadik fél szolgáltatónak, és ez utóbbi cookie-kat helyezhet el, amelyek szintén felhasználhatók elemzési és marketing célokra. További információkért kérjük, olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat.
Disqus
A hozzászólási funkció használatához regisztrálnia kell a "Disqus" harmadik fél szolgáltatójánál.
Ha aktiválja ezt a funkciót, a böngészője közvetlen kapcsolatot létesít a harmadik fél szolgáltató szervereivel. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az aktiválást követően az adatok továbbításra kerülnek a harmadik fél szolgáltatónak, és ez utóbbi cookie-kat helyezhet el, amelyek szintén felhasználhatók elemzési és marketing célokra. További információkért kérjük, olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat.
Aktiválja a címet.